Európa nagy részén egy felnőttet nem tesznek bűnözővé azért, mert a saját otthonában, saját magának fogyaszt – a beteget pedig nem vegzálják a tüneti enyhülésért. Magyarország ezzel szemben a szigorítás útját választotta.
Az alábbi lista tényalapú, forrásolt: hol legális, hol dekriminalizált (nem bűncselekmény, legfeljebb bírság), és hol tolerált a személyes célú használat.
Nem kell kísérletezni. Tőlünk nyugatra évtizedek óta működő receptek vannak arra a bajra, amit itthon a tiltás gerjeszt.
Két bizonyított út: a svájci 4 pillér, és a klub + otthoni termesztés modellje.
A 80-as évek Zürichjében ott volt a hírhedt Platzspitz („Tűpark"): nyílt utcai heroinszcéna, tűk, halottak, elharapódzó bűnözés – pontosan az a fertő, amely ma Magyarországon is terjed. Svájc nem büntetéssel válaszolt, hanem az 1991-ben kidolgozott, 2008-ban törvénybe emelt 4 pilléres drogpolitikával:
Az eredmény két évtized alatt – nem ígéret, hanem mért adat:
Ma Svájc a következő lépésnél tart: szabályozott kannabisz-értékesítési kísérletek futnak (pl. a zürichi Züri Can), erős korai eredményekkel – a feketepiac visszaszorul, a fogyasztás biztonságosabbá válik.
Források: Svájci Szövetségi Egészségügyi Hivatal (BAG) – kannabisz-kísérletek ↗ · Open Society Foundations / Beckley Foundation – a 4 pilléres politika eredményei.
Spanyolországban a személyes célú, magánterületen történő fogyasztás és termesztés nem bűncselekmény. Erre épül a cannabis social club modell: non-profit egyesületek, amelyek a felnőtt tagjaik számára, zárt körben, közösen termelik meg a saját, személyes mennyiségüket – haszonszerzés és utcai árusítás nélkül.
Katalóniában (Barcelona) és Baszkföldön ezrével működnek. A lényeg: a piac kikerül az utcáról és a dílerek kezéből, átlátható, felnőtt, közösségi keretbe.
A modell jogilag „szürke zónában" működik, a magánhasználat dekriminalizációjára építve; a részletek régiónként eltérnek.
A megoldás: cannabis klubok + otthoni termesztés.
A kettő együtt elveszi a piacot a bűnözőktől: néhány tő otthon a beteget és a felnőtt fogyasztót kiveszi a feketepiacról, a klub pedig kontrollált, közösségi keretet ad. Ez nem utópia – Németország (2024) pontosan ezt vezette be (otthon 3 tő + non-profit termesztő egyesületek), és így tesz Málta és Luxemburg is. Ez a realista, bizonyítottan működő út Magyarországnak is.
Miközben a fenti országokban a saját fogyasztás legfeljebb egészségügyi vagy bírságos ügy, Magyarországon ez bűncselekmény – a betegekre is ugyanúgy lecsap, és 2025-ben a jog még szigorúbb lett.
Ez a kontraszt nem véletlen, és nem „magától" alakult így. A probléma forrása egyértelmű: a 2010 és 2026 között kormányzó Fidesz-KDNP nemhogy nem enyhített, hanem 2025-ben tovább szigorított (2025. évi XIX. tv.), és máig elzárta a betegektől az orvosi kannabiszt. A ma is hatályos tiltó jogszabályokat az ő kormányzásuk alkotta meg.
Álláspontunk szerint a tiltás fenntartása nem a fiatalokat és nem a betegeket védte – a feketepiacot tartotta életben, vagyis épp a szervezett bűnözés zsebét tömte, miközben tízezreket bélyegzett meg büntetett előélettel. A 2010–2026 közötti rendszert kritikusai régóta „maffiaállamként" írták le (Magyar Bálint nyomán).
A 2026-os választással új parlamenti többség alakult – ezt a politikát tehát emberek hozták, és emberek meg is változtathatják. Ezért fordulunk levélben a döntéshozókhoz – csatlakozz te is.